FDSZ Óbudai Egyetem Intézményi Szervezete

Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete -- Óbudai Egyetem

Mi a szakszervezet?

A szakszervezet a munkavállalók olyan érdekvédelmet szolgáló tartós egyesülése, amelynek célja közös követelések elérése a munka világában, különösen a munkabérek, a munkavégzés szabályai területén és a munkavállalók számára fontos szociális kérdésekben.
A szakszervezet célja a dolgozók munkakörülményeinek megőrzése, azok javítása. Ezt két úton érheti el, egyrészt a munkáltatóval folytatott kollektív tárgyaláson, másrészt a tagjaiknak nyújtott anyagi és nem anyagi támogatáson keresztül.

Szakszervezetünk a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ).
Az FDSZ az ÉSZT Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés tagja.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete 1988-ban alakult, a tagság 22 állami felsőoktatási intézmény munkavállalóiból, doktoranduszaiból és nyugdíjasaiból tevődik össze. Az FDSZ önállóan működő, egyenrangú intézményi alapszervezetek szövetsége. Pártoktól, állami és társadalmi szervezetektől független, demokratikusan működő érdekvédelmi szervezet.

Mit tesz értünk a szakszervezet?

A szakszervezeti tömörülés - esetünkben az ÉSZT – köt megállapodásokat pl. a minimálbér mértékéről, a közalkalmazotti bértábláról, a munkáltatókat és a munkavállalókat érintő törvényi változásokról, bérkiegészítésekről illetve korrekciókról, stb.
Ágazati szinten az FDSZ vesz részt a felsőoktatást érintő szakmai és érdekvédelmi tárgyalásokon. Partnere a minisztériumoknak, az államtitkárságoknak, a rektori konferenciának. A szakszervezet a munkavállalók érdekképviseletét a Magyar Köztársaság Alkotmányában, a Munka Törvénykönyvében, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben, a felsőoktatási törvényben és más jogszabályokban biztosított jogosítványok alapján látja el.

Mit ért el a szakszervezet?

A legutóbbi időszak eredményei a teljesség igénye nélkül:

  • Ágazati Kollektív Szerződés kötésének szorgalmazása:
    A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása lehetőséget biztosít ágazati kollektív szerződések kötésére.
  • Tiltakozás a felsőoktatást érintő pénzkivonások ellen:
    Az eddigi pénzelvonások már a meglévő tartalékok teljes „felélését” jelentik. Amennyiben további pénzelvonásokra kerül sor, a minőségi oktatás veszélybe kerül.
  • Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) állásfoglalása:
    A 2009.évben a közszférában nem kerülhet sor elbocsátásokra.
    A felsőoktatásban ez kiemelten indokolt:
    • az egy oktatóra jutó hallgatói létszám következtében
    • a megnövekedett jelentkezési arányszám miatt.
  • OKÉT bérmegállapodások:
    A 2009-re kötött megállapodás módosulása a gazdasági válság miatt.
  • A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása.
    Vita a bértábla besorolásokba beszámítható szolgálati idő, valamint a tábla bővítése miatt. A tábla bővítését a pénzhiány akadályozza.
  • A felsőoktatási törvény érvényesítése:
    A Szenátusban szavazati jogú tagság.
    A Gazdasági Tanácsokban állandó meghívotti tagság

Jelenlegi érdekképviseleti munka.

  • Kértük az OKÉT összehívását:
    Az OKÉT -ban a Kormány - az alapszabályban meghatározott - országos szakszervezeti szövetségek és országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek képviselőivel egyeztet.
    Kértük Miniszter Urat, hogy a plenáris ülés összehívásáról intézkedni szíveskedjen. Az Alapszabály ll/a. pontjában foglaltak alapján javasoljuk, hogy a plenáris ülés tűzze napirendjére a 2011. évi állami költségvetéssel összefüggésben - a közszolgálati alkalmazottak összességét érintő - költségvetési, bérezési és foglalkoztatási helyzet alakulását.
  • Egyeztető tárgyalások a készülő felsőoktatási törvény koncepció-tervezetéről:
    2010. november 11-én az elnökségi ülésen kerül sor a tervezet első tárgyalására.
  • Tárgyalás a 2011. évi adótörvényekről:
    2010. november 11-én az elnökségi ülés után az adótörvényekről a tagság részére értelmező összefoglaló készül.

A szakszervezet csak akkor működőképes, ha vannak tagjai, akik elmondják véleményüket képviselőiknek. Ezért számítunk jelenlegi tagjaink véleményére és új tagokat várunk sorainkba.

Miért érdemes szakszervezeti tagnak lenni?

  1. Az érdekképviselet miatt: A munka világában a dolgozó kiszolgáltatott, sok esetben nem mer szót emelni, ha nem a törvényeknek megfelelően alkalmazzák vagy nem veszik komolyan a véleményét. A szakszervezet jogosult tagjait képviselni a munkaviszonyt érintő körben a munkáltatóval szemben a bíróságon, vagy más hatóság előtt. Amikor nincs fórum a véleményének elmondására, akkor is segítőre talál a szakszervezetben.
  2. Az érdekvédelem miatt: A munkáltatónak a szakszervezet felé tájékoztatási kötelezettsége van. Felvilágosítást kérhetünk munkahelyi ügyeinkben, szükség esetén munkajogász segít. A munkáltató köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy a szakszervezet az általa szükségesnek tartott információt közzétegye.
  3. A kollektív szerződés lehetősége miatt: Minden dolgozóra érvényes, kedvező megállapodásokat tartalmaz. A munkahelyen képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult a munkáltatóval a kollektív szerződést megkötni. Ha nincs szakszervezet, nem lesz kollektív szerződés.
  4. A véleménynyilvánítási és javaslattételi jog miatt: A választott tisztségviselők ott vannak a kari tanácsban, a rektori tanácsban és a szenátusban is. Itt figyelemmel kísérhetik a helyi, készülő utasításokat, határozatokat, tolmácsolhatják a dolgozók véleményét.
  5. Egyéb, alapszervezettől függő előnyök miatt.

Hogyan működik a helyi szakszervezet?

Saját SZMSZ-e alapján. Az operatív feladatokat a Szakszervezeti Bizottság (SZB) látja el. A pénzügyi forrásai a befizetett tagdíjakból származnak. A tagdíj a havi rendszeres illetmény és illetménykiegészítés 0,7%-a. Az alapszervezet éves költségvetést készít és önállóan gazdálkodik a számviteli törvényeknek megfelelően. A belépési nyilatkozat kitöltésével lehet a tagság soraiba lépni. A nyugdíjasok éves tagdíja 300 Ft.
A belépési nyilatkozat a szakszervezet oldaláról letölthető.

Az Óbudai Egyetemen a szakszervezeti tagoknak nyújtott szolgáltatások (2008-2010)

  1. A Szepezden és Zamárdiban történő üdülés támogatása.
  2. Nyugdíjba vonulók búcsúztatása.
  3. Gyermektábor támogatása.
  4. Nyugdíjas rendezvények szervezése.
  5. Központi segélyalapból segély a nyugdíjasok részére.
  6. A szakszervezetbe újonnan belépők részére 3000 Ft étkezési jegy.
  7. Temetési segély.
  8. Szociális segély (5000-15000 Ft).
  9. Rendkívüli segély (50000 Ft).
  10. Oktatói kártya (ITIC).

Összeállította az SZB nevében és segítségével: Dr. Szenes Ildikó SZB elnök
2010. október